2025.03.03.

Hétfő van, este 6.
Azt gondolná az ember, ilyenkor a "Csak hajvágás" üres.
De nem, vannak vagy öten előttem.
Elolvasok néhány emailt, de aztán leteszem a kütyüt.
Az élet mindig izgalmasabb.
Akkor fedezem fel a fehér kutyát a kantárban és az összetolható fehér botot.

A gazdit odavezetik a székhez.
A kutya fekszik a földön, csak a fejét biccenti erre-arra, néz szeretnivalón körbe.
De leginkább figyelve a gazdit, nem történik-e valami baj.
De nincs semmi. Ha a gazdinak rendben, neki is az.

A gazdi engedelmesen biccenti a fejét erre-arra.
Gyors a hajvágás, már kész is.
Megkérdezi a fodrászt: - Rendben van?
A válasz: igen, rendben.
Még csekély borravalót is hagy.
A vakok között valószínűleg kevesebb a tehetős.
Mosolyogva távozik.

Sorra kerülök.
Engedelmesen biccentem a fejem erre-arra a lágy utalások szerint.
Gyors a hajvágás, már kész is.
Kérdezi a fodrász: - Rendben van?
A válasz: igen, rendben.
Még csekély borravalót is hagyok.
A "Csak hajvágás" kuncsaftjai között valószínűleg kevesebb a tehetős.

No de a vak bizalom. Az néha boldoggá tehet.