2023.03.01.

A minap járok a füredi piacon.
Répa, gyökér, zeller, petrezselyem,
vöröshagyma, fokhagyma, karalábé - levesbe.
A hús majd a hentestől.
Sütni is viszek valamit ez utóbbitól,
de hozzá a köret, a jó kövér bogyiszlói paprika is kell,
csíp is, de húsos is.
Grillezve az angyalok is szeretik.

Megállok egy standnál a piaccsarnok során.
Ketten vannak előttem, de máshol is.
- Bogyiszlói van-e?
Merthogy azt ilyen helyen is ritkán kapni.
Ravaszul kérdezi
- Mihez?
Mondom grillezni.
- Ó, arra nagyon jó a hosszú, zöld, erős paprika is.

Egy kicsit tétovázom, de hát a sor,
meg már rögtön kezdi pakolni a paradicsomot is.

Jól van - mondom magamban,
máshol sem lesz bogyiszlói,
itt meg különben is, szép az áru,
és a zöldet úgysem próbáltam még.

Mérjük a paradicsomot, a paprikát,
a zellert; veszek még zöldet is hozzá.
Meg gombát - kiblanzsírozva,
utána belefőzve - mennyei.
Hát igen, az angyalok.

Pakolássza, üti a számológépet,
teszi a fonott kosaramba,
majd odaér az erős, zöldpaprikához.
Kérdezi - mennyi legyen.
- Úgy négy- mondom. Majd helyesbítek. - Öt.
Odanyúl a paprikákhoz, leszámol ötöt.
Mérlegre sem kell rakni - darabra van.
Aztán egy kicsit hezitál, majd kiböki:
- Ott, kettővel odébb, a szomszédnál
talál bogyiszlóit.
Vigye azt.

Ránézek, visszanéz.
Egy kicsi pír jelenik meg az arcán,
még épp annyi, amennyi egy ilyen
kedves zsiványnak megjelenhet.

- Ügyes - mondom.
- Mindannyiunknak meg kell élnünk - jön a válasz.

Kifizetem az árut.
Se több, se kevesebb,
mint amennyivel számoltam.
Ő is jól járt, a bogyiszlóis is.
És otthon, jó volt a leves is,
a grillezett bogyiszlói is.


Hát igen.
Az angyalok is ezt eszik.
És igaza volt Jézusnak.
Okosak - de szelídek.

Ilyeneké a mennyek piaca.